Egy gyerekelhelyezési per története

Ági életében Pisti volt az első szerelem. Emiatt adta fel olyan nehezen az illúzióit, ezért fogadta el, hogy ő a családfenntartó, mert Pisti valahogy sosem tudott egy munkahelyen sem megmaradni, ezért tűrte a gorombaságokat, időnként pofonokat. Amikor azonban már minden percével el kellett számolnia, amikor már a wc-re sem mehetett egyedül, úgy döntött hogy elmegy a gyerekekkel együtt. A legkisebb még nem volt egy éves sem.

Ügyféltipológia 5.

Az egészségüggyel, oktatással kapcsolatban gyakran hallani azt a mondást, hogy ami ingyen van, azt az emberek nem becsülik meg. Nincs ez másként a mi szakmánkban sem. Lényeges a különbség a pártfogó ügyvédi képviseletet igénybevevő (tehát munkadíjat nem fizető) ügyfél, és a megbízási díjat fizető ügyfél között. Csak az előbbi kér időpontot a személyes konzultációra, az utóbbi beállít amikot neki megfelel, és elvárja hogy azonnal fogadd. Az előbbi ha felhív, megkérdezi ráérsz-e most beszélni vele, az utóbbi elvárja, hogy te hívd fel, mert ő erre nem pocsékolja a pénzét. Ezt a szemérmesebbek úgy oldják meg, hogy megcsörgetik a telefonodat egyszer, aztán várják a visszahívást. (Én ennek nem dőlök be, ilyenkor egy-két nap után szemrehányólag felhívnak, miért nem kerestem őket?!) A kevésbé szemérmesek viszont nyíltan közlik, hogy nekik erre nincs pénzük, tehát neked kell hívnod őket, vagy küldenek egy "hívjon fel!" SMS-t. (Én ebbe sem szoktam belemenni, ebből van is sértődés.) Elhúzódó eljárás, sokadik tárgyalás, vagy beadvány után csak az előbbi kérdezi meg, hogy kell-e további munkadíjat fizetnie, az utóbbi viszont noha neki egyáltalán nem kell fizetnie, elvárja hogy munkaidőn kívül is állandóan készenlétben állj. Volt olyan ügyfelem, aki ugyan nyugdíjasként egész nap ráért, mégis rendszeresen reggel hétkor, illetve este hétkor hívott. Amikor emlékeztettem, hogy munkaidőn kívül vagyunk, vidáman azt mondta, hogy éppen ezért hív ilyenkor, mert így biztosan ráérek vele beszélni. A pártfogolt ügyfelek egy altípusa, aki ha már nálam jár, az összes jogi természetű problémájára tanácsot kér, és előtte még összegyűjti a családtagok és a szomszédok kérdéseit is. Szóval ami ingyen van az nem ér semmit, de azért jólesik kicsit potyázni.

Évtizedes perek

Normális emberi számítást meghaladó hosszúságú perek természetesen nálunk, Seholsincsben is vannak, számunkra sem ismeretlen jelenség az, amiről az Index címlapon ír. Különösen tetszik a bírósági statisztika, amely szerint ilyen sok évig elhúzódó ügyek Magyarországon nincsenek is. Olyan nyilvántartás ugyan, amely az ügyfél szemszögéből számítja egy per időtartamát nincs, az előzményi iratok azonban minden aktában megvannak, így ez is könnyedén megállapítható volna. A bíróságoknak azonban ez nem érdeke, hiszen akkor gyakrabban felmerülhetne az ügyek elhúzódása miatt a bíróságok kártérítési felelőssége, és nem lehetne az ügyek elhúzódásáért az ügyvédeket hibáztatni. Vidéken a két tárgyalás között eltelő időtartam átlagosan két hónap, de a fővárosban ez inkább hat hónap, így ha valamilyen okból a tárgyalás elmarad, vagy halasztani kell, már egy évnél járunk! Volt olyan munkaügyi perem, amelyben a bíróság az első érdemi tárgyalást másfél év elteltével tartotta!

Cseles dolog a bírósági statisztika is! A bíróság számára az ügy befejezésének számít az is, ha az ügyet leszüneteltetik, vagy másik bíróságra átteszik. Egy polgári peremben a városi bíróság megállapította hatáskörének hiányát, és áttette az ügyet a megyére: egy ügy befejezve, három hónapon belül. A megye is megállapította hatáskörének hiányát, szerinte az ügy mégis a városra tartozik, felterjesztette eljáró bíróság kijelölése végett: másik ügy is befejezve, szintén három hónapon belül! Az LB kijelölte az eljáró bíróságot az elsőként is eljárt városi bíróság személyében: harmadik ügy három hónapon belül befejezve. A városon az ügy új szám alatt indult, tavaszból tél lett mire elkezdték az érdemi tárgyalást, de négyből három ügyet már le is zártak! Ja, hogy az ügyfél még mindig vár a pénzére? Hát kérem, ez a rendszer hibája, nem a miénk!