Normális emberi számítást meghaladó hosszúságú perek természetesen nálunk, Seholsincsben is vannak, számunkra sem ismeretlen jelenség az, amiről az Index címlapon ír. Különösen tetszik a bírósági statisztika, amely szerint ilyen sok évig elhúzódó ügyek Magyarországon nincsenek is. Olyan nyilvántartás ugyan, amely az ügyfél szemszögéből számítja egy per időtartamát nincs, az előzményi iratok azonban minden aktában megvannak, így ez is könnyedén megállapítható volna. A bíróságoknak azonban ez nem érdeke, hiszen akkor gyakrabban felmerülhetne az ügyek elhúzódása miatt a bíróságok kártérítési felelőssége, és nem lehetne az ügyek elhúzódásáért az ügyvédeket hibáztatni. Vidéken a két tárgyalás között eltelő időtartam átlagosan két hónap, de a fővárosban ez inkább hat hónap, így ha valamilyen okból a tárgyalás elmarad, vagy halasztani kell, már egy évnél járunk! Volt olyan munkaügyi perem, amelyben a bíróság az első érdemi tárgyalást másfél év elteltével tartotta!
Cseles dolog a bírósági statisztika is! A bíróság számára az ügy befejezésének számít az is, ha az ügyet leszüneteltetik, vagy másik bíróságra átteszik. Egy polgári peremben a városi bíróság megállapította hatáskörének hiányát, és áttette az ügyet a megyére: egy ügy befejezve, három hónapon belül. A megye is megállapította hatáskörének hiányát, szerinte az ügy mégis a városra tartozik, felterjesztette eljáró bíróság kijelölése végett: másik ügy is befejezve, szintén három hónapon belül! Az LB kijelölte az eljáró bíróságot az elsőként is eljárt városi bíróság személyében: harmadik ügy három hónapon belül befejezve. A városon az ügy új szám alatt indult, tavaszból tél lett mire elkezdték az érdemi tárgyalást, de négyből három ügyet már le is zártak! Ja, hogy az ügyfél még mindig vár a pénzére? Hát kérem, ez a rendszer hibája, nem a miénk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése