Ügyvédvillongás

Íme egy szép, és tanulságos történet arról, milyen is az, mikor az ügyfél az ügyvédek közötti belharc áldozatául esik.

Valahol egy messzi-messzi kisvárosban két ügyvéd praktizált. Az egyiket városszerte minden hájjal megkent ügyvédnek ismerték, úgy tartották hozzá célszerű fordulni ha baj van. A másik igen gyenge képességű, állandó pénzgondokkal, és alkoholproblémákkal küzdött, bár e két utóbbit valószínűleg az előbbinek "köszönhette" . Szinte nem volt olyan hónap, hogy egy valamikori ügyfele ne panaszolta volna be a kamaránál. (Rengeteg fegyelmi büntetés után végül kizárták a kamarából: tagdíjhátralék miatt!) Ügyfele azonban így is akadt, és ez az öreg rókát igen bosszantotta, mindent el is követett ellene amit lehetett. Nyíltan becsmérelte a képességeit, volt ügyfeleit arra buzdította jelentsék fel a kamaránál, stb... (Ezekkel tartalmilag teljesen egyetértettem, de így egy ügyvéd akkor sem viselkedhet, ha a lényeget tekintve igaza van!)

Történt egyszer, hogy az öreg rókát megbízták egy adásvételi szerződés elkészítésével, mégpedig egy olyan ingatlanra, amely osztatlan közös tulajdonban volt. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonostársaknak elővásárlási joguk van a vevővel szemben, így a készülő adásvételről értesíteni kell őket. Öreg róka ezt meg is tette, valamennyi tulajdonost felhívta elővásárlási joga gyakorlására. Az ügyfél élni kívánva elővásárlási jogával megkereste az ügyvédet, de mivel nem találta az irodájában, és telefonon sem tudta elérni, maga pedig nem a városban lakott, így megbízta a kisváros másik ügyvédjét ügye intézésével. Ez önmagában is hiba volt, hiszen a kolléga - mint utóbb kiderült - nem rendelkezett ismeretekkel arra nézve, hogyan kell ilyen esetben eljárni. Ami miatt (majdnem) végzetesnek bizonyult a dolog, az az volt, hogy amikor öreg róka értesült kivel kellene együttműködnie, jó lehetőséget látott az ügyben arra vonatkozóan, hogy versenytársa alkalmatlanságát újfent bizonyítsa.

Így aztán, bár az elővásárlási szándékról tudott, az eredeti vevővel elkészítette és be is adta a földhivatalba az adásvételi szerződést, így az ügyfél hoppon maradt. Nem hagyta annyiban és hozzám fordult, pert indítottunk. Ekkor kaptam szép kis leckét a bírói elfogultságból... Elsőfokon a bíróság ugyanis már az első tárgyalást megelőzően eldöntötte az ügyet. Addig húzta a tárgyalás kitűzését, amíg a földhivatal be is jegyezte a vevő tulajdonjogát, és innen már nehezebb "visszacsinálni" az ügyet. Az első tárgyaláson előbb rá akart beszélni a keresettől való elállásra, majd sorra utasította el a bizonyítási indítványaimat. Az ügyfelet, a nagy nehezen megidézett tanúinkat igyekezett minden módon összezavarni, a szavaikat a saját értelmezésében a jegyzőkönyvbe diktálni stb. Természetesen az ítélet is elutasító lett...

Megfellebbeztem, és a másik településen levő másodfokú bíróság már helyt adott bizonyítási indítványaimnak, hajlandó volt végiggondolni a jogi álláspontomat, és igazat is adott nekem. Az ítéletében - szerintem példátlan módon - még arra is utalt, hogy a szerződést készítő ügyvéd (aki egyébként az etikai szabályzattal teljesen ellentétesen alperesi képviselőként részt vett a perben) hibázott. Az ügynek ezzel persze nem lett vége, a jogerős ítélet kihirdetését követően a végrehajtás módját illetően a "kedves" kolléga megpróbált rábeszélni egy olyan megoldásra, ami azt eredményezte volna, hogy az ingatlannyilvántartásban az ítélet ellenére az eredeti vevő marad a tulajdonos! Nem, nem azt akarta hogy csapjam be a saját ügyfelemet, azt gondolta nem veszem észre a csapdát.

Miután ez sem sikerült, teljesen elképesztő dolgok következtek: kiadta a magántelefonszámomat a pervesztes alpereseknek, akik az őket ért anyagi veszteségért (az ítélet megállapításával ellentétben) nem őt, hanem engem tartanak felelősnek, és ezért rendszeresen zaklatnak. Az ügyfelemet pedig teljesen alaptalanul végrehajtási eljárással fenyegette meg, amiből persze nem lett semmi.

A "kedves" kollega ellen etikai panaszt is tehetnék a kamaránál, de öreg róka az elnök régi jó barátja, és a fegyelmi bizottság tagja...:-)

Nem sokon múlott, hogy két ügyvéd rossz viszonya miatt egy kívülálló kárt szenvedjen, de ezúttal sikerült ezt megakadályozni. Lett viszont egy (újabb) ellenségem. Akcióiról be fogok számolni.