Kedves MÜBSE!

Tavaly év vége felé a MÜBSE fenyegető aggódó levelet küldött valamennyi ügyvéd részére, melyben felhívta figyelmüket a piacon újonnan megjelent ügyvédi felelősségbiztosítási ajánlatok hibáira. Nem állította, de sugallta, hogy ezek az ajánlatok - bár nála jóval olcsóbbak - az ügyvédi törvényben előírt feltételeknek nem felelnek meg. (Márpedig akinek nincs a kamara által elfogadott biztosítása, az könnyen kizárva találhatja magát...) Egyúttal belengette egy komolyabb díjvisszatérítés lehetőségét.

Sokan emiatt, és ebben bízva nem váltottak biztosítót, maradtak a MÜBSE-nél. A harmadik negyedévben a visszatérítésről szóló határozat meg is született, de csodák csodájára valahogy rengeteg ügyvédet nem érintett. (Persze értem én, az idősebbeket régebb óta szipolyozzák, nekik szerettek volna kedvezni, meg hát a döntéshozók maguk is ebbe a körbe tartoznak, de akkor talán ezt is előre illett volna közölni...) Így aztán idén magam is úgy döntöttem, hogy biztosítót váltok, és ezt annak rendje és módja szerint, határidőben közöltem a régi biztosítómmal. Ez a biztosítás a kgfb-hez hasonlóan működik: novemberben a biztosító felé tett nyilatkozattal lehet felmondani, de a biztosítás még december 31-ig él. Természetesen ezzel egyidejűleg megkötöttem az új biztosítást is, ami mintegy egy negyedévi díjjal lett olcsóbb az előzőhöz képest.
Mivel az ügyvédi tevékenység folytatásának egyik feltétele az érvényes felelősségbiztosítás léte, ezért a területi kamarát az ilyen változásokról értesíteni kell. Naivan úgy gondoltam, hogy az új biztosítási kötvényemet, és a MÜBSE felmondást visszaigazoló tájékoztatását egyszerre fogom bemutatni a kamara elnökének, csak hát ehhez azokat meg is kell kapnom ugye.
A MÜBSE törvényben előírt kötelezettsége ugyanakkor az, hogy a biztosítás felmondásáról az érintett területi kamarát is tájékoztassa. Nos, a MÜBSE-nek csak kicsivel hamarabb sikerült a felmondás elfogadásáról az elnököt értesítenie mint engem, ezért csak kicsit volt kellemetlen számomra az egész eljárás.
Kedves MÜBSE! Ne tessék a versenytől félni! Mi mezei ügyvédek nagyon is keményen versenyzünk, hiszen a piac gyakorlatilag nyitott, és rengeteg az ügyvéd országszerte. Presszió helyett versenyképes szolgáltatást kell ajánlani versenyképes áron!
Tisztelettel: egy volt ügyfelük.

A Rezesová ítélet

Megvan végre az utóbbi hónapok leginkább várt ítélete. Az emberek nagy része erősen felháborodott, kevesli a kiszabott büntetést. Az újságok bőszen cikkeznek a témában, sokak szerint a bíróságot lefizették. Tegyünk tisztába pár dolgot ezzel kapcsolatban!

Az ítéletek arányossága

Az ítéletek külső és belső arányossága büntetőjogi fogalom, a büntetés kiszabásának szempontjai közé tartozik. A külső arányosság azt jelenti, hogy a hasonló bűncselekményeket elkövetők - persze az egyéb körülményekre is tekintettel - hasonló mértékű büntetést kapjanak. (Ugyanazért a cselekményért ugyanaz a büntetés járjon.) Ilyen módon a már megszületett jogerős ítéletek iránymutatást jelentenek a későbbi esetekre nézve. A belső arányosság pedig azt jelenti, hogy több elkövető esetén a büntetések igazodjanak egymáshoz, a kevésbé bűnös ne kapjon súlyosabb büntetést, mint a főbűnös. (Mondjuk a felbujtó általában enyhébb büntetést érdemel, mint a tettes.)

Hát ez az elmélet.

rablás vs. lopás

Mai termés: http://index.hu/belfold/2013/10/03/tiz_percig_orulhetett_a_szalamirablo/
Ennyi a különbség a lopás szabálysértés és egy rablás között. Egy rossz mozdulat több évet jelenthet.

Az előzetesről

Az illető bíró, az I. r. vádlott a tanárom volt az egyetemen. Nem különösebben szerettem, az előadásai szakmailag korrektek, de sótlanok, unalmasak voltak. Ennek ellenére, vagy éppen ezért nagyon meglepett amikor megtudtam hogy ellene indult büntetőeljárás, és egyelőre nem is tudom elhinni, várjuk meg az ítéletet.

Amiért tollat ragadtam, az a történet másik oldala. A vádirat szerint egy ügyvéd barátja közvetítésével a terheltektől pénzt fogadott el azért, hogy megszüntesse az előzetes letartóztatásukat, akár házi őrizetre enyhítve az elsőfokon elrendelt kényszerintézkedést. Elméletileg az ügyelosztás egy előre kiadott rendelkezés szerint teljesen automatikus kellene hogy legyen. A gyakorlatban azonban az egyes tanácsok leterheltségére való hivatkozással ezt egy vezető beosztású bíró bármikor felülbírálhatja, ebben az esetben is ez történhetett. Ebből is látható, hogy ez a szabályozás így nem jó, ahol kivételt lehet tenni, ott meg is teszik, ez a korrupció melegágya.
A másik anomália amire az eset rávilágít, az előzetes letartóztatás elrendelésével kapcsolatos. Megírtam már a véleményemet, mely szerint ez egy teljesen formális, sematikus eljárás, a védőnek - ritka kivételtől eltekintve - esélye sincs.
Nézzük csak, miért is lehet elrendelni előzetest?
Van úgynevezett általános feltétel, ez a konkrét személlyel kapcsolatban fennálló alapos gyanú, illetve az, hogy a bűncselekmény, mellyel gyanúsítják büntethető legyen szabadságvesztéssel. Ezen kívül azonban fenn kell állnia egy speciális feltételnek is a következők közül:

- ha a terhelt megszökött, a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, vagy szökést kísérelt meg, illetőleg az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult,

- ha a terhelt szökésének vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel vagy más okból megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem biztosítható,

- ha megalapozottan feltehető, hogy a terhelt szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást,

- ha megalapozottan feltehető, hogy a terhelt szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.

Ezen indokok alapján gyakorlatilag bárki előzetesbe helyezhető, mert a konkrét eset, illetve terhelt sajátos körülményeit  csak ritkán vizsgálják, megvannak a jól bejáratott indokok, amelyek mindenkire alkalmazhatók, méghozzá ilyen egyszerűen:
- ha a terhelt nem önként ment a rendőrségre feladni magát, vagy pláne elfutott a rendőrök elől, akkor megszökött, tehát újra meg is szökne ha elengednék,
- ha a bűncselekmény büntetési tétele három évnél magasabb, akkor a büntetés nagysága miatt biztosan megszökne, függetlenül attól, hogy itt a lakása, családja, munkahelye, stb...
- ha élve a Be-ben biztosított jogával nem tett vallomást, vagy tagad, akkor veszélyezteti a bizonyítást,
- ha ne adj' isten volt már büntetve korábban, akkor meg szabadon hagyása esetén bizonyára ismét bűnözne.
Ennyi. Minden esetben. Még sosem olvastam ennél specifikusabb indoklást.

 

Családon belüli erőszak - ismét

Az emberek körében általánosan elterjedt nézet, hogy a bíróságok a házastársak vitájában feltétlenül nőpártiak, a családon belüli erőszak speciális kezelésére pedig azért nincs szükség, mert a hatályos jogszabályok alapján minden ilyen eset megoldható. Ehhez következik egy friss történet.

Agresszív ügyvéd

Egy újabb esettanulmány, melyből látható, miért nem jó, ha az ügyvéd maga válik ügyféllé, azaz nem képviseli ügyfelét, hanem helyette hoz döntéseket.