Mit érdemel az a vádlott, aki egy közel nyolcvanéves, töpörödött kis öregasszony (a jó súlyban levő vádlott derekáig ért) utolsó pénzét erőszakkal (két ökölütés) elveszi, közben az éppen előtte ebédre (!) vásárolt csirkelábat szanaszét dobálja?
A megfejtés: négy év börtön. Soknak tűnik... De mégis: megérdemelte? Meg!
Büntetőjogilag nagyon eltér ugyanis a lopás, és a rablás (aka. bátorlopás) megítélése, és büntetési tétele. A lopás minősítése attól függ, hogy mekkora értéket lopott a terhelt, esetünk az összeg alapján csak szabálysértés lett volna, mert az összeg a húszezer forintot sem érte el, sőt, sokkal-sokkal alatta volt. Persze annál felháborítóbb, hogy ekkora összegért képes lett volna súlyos sérülést is okozni, mert annyira nem érdekli a másik ember élete.
Rablás esetén viszont a zsákmányolt összeg nagysága irreleváns, mert ez súlyos erőszakos bűncselekmény, ennek megfelelően a büntetési tétele sokkal magasabb, alapesetben 2-8 év. Tovább rontja a helyzetet, hogy a büntetés kiszabásánál a középmértékből kell kiindulni, ami ennél a büntetési tételkeretnél öt év. Mindent összevéve a bíró kifejezetten korrekt ítéletet hozott, annak elenére, hogy első pillantásra eltúlzottan súlyosnak tűnik.
Szóval ha valaki pénzt akar szerezni, akkor legalább ügyeljen arra, hogy semmiképp ne alkalmazzon erőszakot, mert az hosszú éveket jelenthet börtönben, szemben pl. egy közérdekű munkával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése