2012. szeptember 28., péntek

Orvosi műhiba újra

Megszületett az ítélet a vércukormérőt nem ismerő orvos esetében, az indoklás ugyan nem ismert, de a büntetés kb. az, amit ilyen ügyben várni lehetett. Ami miatt még foglalkozom az üggyel, az a vádlottal készült, a héten megjelent interjú.

2012. szeptember 21., péntek

A családon belüli erőszakról

Mostanra már mindenki elmondta véleményét a témáról pro és kontra, és úgy tűnik az ezért küzdők meg is kapják amit akarnak, a kapcsolati (aka: családon belüli) erőszak önálló tényállás lesz a Büntető Törvénykönyvben. Van ugyan véleményem a témáról, mégsem azt akarom kifejteni (merthogy az szigorúan magánvélemény), pusztán jogászi szemmel igyekszem nézni azt a kérdést, hogy valóban  szükség van-e önálló tényállásra, vagy azoknak van igazuk, akik szerint ezen cselekmények mindegyikére van megfelelő tényállás a jelenlegi Btk.-ban?

2012. szeptember 9., vasárnap

Kontár ügyvédek


"A" és "B" valamikor házasok voltak, "B" házában éltek két gyerekükkel, de "B", ahogy az lenni szokott, szerelmes lett és elköltözött hazulról, a gyerekek "A"-val maradtak. "A" hamarosan ügyvédet fogadott és megindította a bontópert. A válás, a gyermekek elhelyezése és tartása nem okozott gondot, de "B" szeretett volna a saját, a nagymamájától örökölt házában élni, ezért kérte hogy "A" költözzön el onnan. "A"-nak viszont saját háza nem volt, albérletbe költözni pedig nem akart, ezért arra hivatkozott, hogy az ingatlan közös felújítása során abban ő is tulajdont szerzett. A bíróság szakértő véleménye alapján meg is állapított néhány századrésznyi tulajdont a javára, de ez persze kevés ahhoz, hogy valaki egy egész házat használhasson. "B" kérte a tulajdonközösség megszüntetését, és jelezte, hogy megváltja "A" tulajdonrészét, "A" pedig jelezte, hogy neki nincs pénze "B"-t kifizetni. Az elsőfokú bíróság ennek ellenére "A"-t kötelezte "B" majdnem száz százaléknyi tulajdonrészének megváltására, ami teljességgel érthetetlen, meg merem kockáztatni: hibás bírói döntés. Ez – nem is olyan ritkán – előfordul, de a másodfok létét éppen az ilyen hibák helyretétele indokolja. "B" nem fellebbezett, hiszen az ítélet alapján járt neki annyi pénz, amiből másik házat vehetett volna, és mivel ő ügyvéd nélkül járt el, senki nem világosíthatta fel arról, hogy ez az ítélet végrehajthatatlan lesz. "A" természetesen fellebbezett, legalábbis ő azt hitte…

2012. szeptember 5., szerda

Vállalkozásfejlesztés

Blogger kollega szívemből szólt, de azért hozzátennék még néhány további dolgot, ami kifejezetten a mi szakmánkat érinti.

2012. július 5., csütörtök

Ügyféltipológia 4.

Mit érdemel az az ügyfél, aki sorozatosan nem jön el az előre leegyeztetett időpontokban, és értesítést sem küld? Mit lehet kezdeni az olyan ügyféllel, aki bár ragaszkodik ahhoz hogy ügyvédje legyen, ennek ellenére mindent megtesz azért hogy ne tudd képviselni?! Értem ezalatt azt, hogy fontos iratokat elkér, majd nem adja vissza, amikor szoros határidővel nyilatkozni kellene eltűnik, persze munkadíjat se nagyon akar fizetni... Tudtod nélkül saját beadványoka készít, melyek létezéséről sem értesít, így csak a tárgyaláson a bírótól értesüls arról, hogy miért is pereskedsz. Ha pert nyersz neki örül, kézzelfogható hálát ígér, aztán nyom nélkül eltűnik. Ha pedig vesztesz, akkor mégcsak nem is ígér semmit. (És az még a jobbik eset.)
Bontóperekben, gyermekelhelyezési perekben bukkan fel az a sértett fél, akit elhagytak, és ezért minden eszközzel bosszút áll. Elzárja, uszítja a közös gyereket, a kapcsolattartást szabotálja (a gyerek valahogy mindig beteg), igyekszik zaklatni volt párját és annak új kapcsolatát. Volt társa ott maradt holmiját tönkreteszi, a megosztásra váró vagyontárgyakat inkább megrongálja, mint hogy a másiknak jusson valami. Minden szóbajöhető hatóságnál feljelenti, egészen addig hogy már hetente kell idézésekre megjelennie. E-mail-ek, SMS-k, telefonhívások tömegével árasztja el, de az IWIW és a Facebook is csodás lehetőségeket rejt a másik lejáratására. Semmilyen ésszerű kopromisszumra nem hajlandó, emelt fővel menetel egészen addig, amíg végképp tönkre nem tesz maga körül mindent és mindenkit.
Kiborító az az ügyfél is, aki annyira link, hogy folyton zavaros ügyekbe keveredik, állandóan beperelik, vagy ő perel, tartozik valakinek, vagy neki tartoznak, végrehajtás végrehajtás hátán. Papírja semmiről nincs, a tanúként szóbajöhető haverjai rendes nevét sem tudja. Egy történetet százféleképpen mesél el, így akkor sem tudod megvédeni, ha történetesen véletlenül igaza van.
A közös ezekben, hogy ilyen ügyeket nem szabad elvállalni, ezekből jól kijönni nem lehet. Miért csinálom mégis? Élni kell...

2012. június 14., csütörtök

Az előzetes

Az előzetes letartóztatás elrendelése körül nagy az értetlenség, és itt is sok "társadalmi elvárás"-nak kell megfelelnie a bíróknak. Sajnos azt kell mondanom, hogy ebben a kérdésben korántsem olyan karakának mint legutóbb Darák Péter, a Kúria elnöke, itt sok a vállalhatalan döntés. Persze ők azért büszkén vállalják! A bírói kar egy részében, és a rendőrök közt általánosan elterjedt valamiféle küldetéstudat, miszerint: harcolunk a bűn ellen. Emiatt aztán sokszor túlzásokba esnek, és meg nem engedett eszközöket alaklamaznak, vagy megengedett eszközzel élnek ugyan, de tilos módon használják azt.

2012. június 12., kedd

A helyettesítésről

A helyettesítés mindig kényes téma, hiszen a fizető ügyfél elvárja, hogy a pénzéért a lehető legjobb szolgáltatásban részesüljön, az az ügyvéd képviselje, védje akit ő kiválasztott (a nem fizető meg méginkább). Könnyű azonban belátni, hogy ez nem mindig megoldható, sőt időnként megoldhatatlan. Az ügyfél viszont, ahogy egy kollégánk kitűnően megfogalmazta, csak a halotti anyakönyvi kivonatot fogadja el igazolásképpen.